2014. január 28., kedd

Óriás repülőkutya

Az egy métert is meghaladó vitorlafesztávolságú
óriás repülőkutya a világ legnagyobb denevérei közé tartozik.
Ártalmatlan állat, tápláléka gyümölcsfélékből áll.

Az óriás repülőkutya a százhetvennél is több,
gyümölcsevő denevér-faj egyike. A nemhez tartozó
állatok elnevezése arra utal, hogy fejük hasonlít
a kutyákéhoz és a szőrük vörösesbarna.
A repülőkutyák a legnagyobb denevérek.

  • Élőhely
  Az óriás repülőkutya a
trópusi mocsaras és erdős területeken
él, legszívesebben a
tengerpart közelében. A szárazföld 
belsejében többnyire
nagyobb vízfelületek közelében
tartózkodik. Az óriás repülőkutya
nem csak az indiai
szubkontinensen terjed el, fellelhető
a Maldív- szigeteken is.
  A nagyobb repülőkutyafajok,
mint például az óriás repülőkutya,
kitűnően repülnek.
Így voltak képesek megtelepedni
az Indiai-óceán és a
Csendes-óceán számos szigetén.
Előfordult egyszer, hogy
egy kimerült óriás repülőkutya
"kényszerleszállást" hajtott
végre a parttól 300 kilométerre,
egy arra járó hajón.
Sok repülőkutya-faj csak bizonyos
szigetcsoportokon fordul
elő; ezek ősei feltehetően 
a szárazföldről kerültek ezekre
a szigetekre vagy egy vihar
sodorta ki őket a tengerre.
  Az óriás repülőkutyák pihenőhelyükön,
öreg fákon
fejjel lefelé lógva töltik a napot.
Kedvelt helyüket gyakran
éveken át felkeresik.
Ezek körzetében többnyire
hamarosan terjengeni kezd
az óriás repülőkutyák jellegzetes
pézsmaillata. Napi pihenésük
idején az állatok
meglepően nagy zajt tudnak
csapni; néha igen élénkek:
ágról-ágra szállva keresik ki
a legalkalmasabb ágakat. A
gyakran nagy kolóniákban
többnyire néhány száz állat
él együtt, néha még több ezer
is. Az "alvó" -ágakon általában
kialakul egy rangsor- az
idősebb hímek foglalják el a 
legjobb helyeket.
  • Táplálék és táplálkozásmód
  Ha este lassan leereszkedik
a sötétség, az indiai óriás
repülőkutyák nyugtalanok
lesznek. Akár egy láthatatlan
jelre, hirtelen felröppennek, és
csapatostól indulnak táplálékot
keresni. Ehhez gyakran több
mint 50 kilométert is megtesznek.
Sötétben az óriás repülőkutya
-a rovarevő denevérekkel
ellentétben - vadászatkor
nem hangokra hagyatkozik,
hanem látására és szaglására.
Szeme lényegesen nagyobb,
mint a legtöbb denevéré, inkább
egy éjjel aktív főemlősére
hasonlít.
  Az állat nagy, lapos őrlőfogaival
morzsolja szét a különböző
gyümölcsöket, és
megissza édes levelüket. A gyümölcs
húsát és magjait kiköpi,
de a különösen puha terméseknek
a húsát is megeszi
olykor. A repülőkutyák egyes
virágok nektárját és virágporát
is kedvelik. A trópusi erdőben
a fák és a fákon elő
növények különböző időpontokban
virágoznak, így egész
évben találhatók gyümölcsök.
Nyilvánvaló, hogy a repülőkutyák
megjegyzik, mikor
és merre található éppen
érett gyümölcs, mert mindig
a megfelelő időben bukkannak
fel a kellő helyen. Lehetséges,
hogy szaglásuk segíti
őket ebben. Ott, ahol csak
gyéren található gyümölcs,
szétoszlanak a denevérek,
többnyire azonban az egész
kolónia nekiesik néhány gyümölccsel
megrakott fának, és
az utolsó szemig leesznek róla
mindent.
  • Szaporodás
  Az óriás repülőkutya
szaporodási időszaka július és
október közé esik. A hím rövid
udvarlása után bekövetkezik
a párzás a kolónia nyugvóhelyén.
  Körülbelül öt hónappal
később- ez egy ilyen kis emlősnél
meglepően hosszú
vemhesség- a nőstény egyetlen
kölyket fial. A kölyök
többnyire nappal jön a világra,
lábbal előre.
  Az ellést követően az utód
már lényegesen fejlettebb,
mint a legtöbb más denevér.
Éber, szeme nyitott. A kicsi
már szőrös és akár 250 garmmot
is nyomhat - ez majdnem
egyharmada az anya testtömegének.
A nőstény egyedül
gondozza a kölykét. A kölyök
élete első heteiben anyja mellére
kapaszkodik akkor is, ha
az a nyugvóhelyéről táplálkozni
repül; nemsokára azonban
már túl nehéz lesz, és ilyenkor
"otthon" kell maradnia.
  A fiatal repülőkutya öt hónapig
szopik, és általában
még élete nyolcadik hónapjáig
sz anyjával marad. Körülbelül
egyévesen már teljesen
kifejlett, ivaréretté további
egy év után válik.
  • A repülőkutya és az ember
  Tekintélyes nagysága
ellenére a repülőkutya a legkevésbé
félelmetes denevérekhez
tartozik. Megnyerő
kutyapofája és gyümölcsevő
(nem "vérengző") természete
miatt kívül esik azon babona
-körön, mely a denevéreket
övezi. Igaz ugyan, hogy a korábban
elsősorban vadon termő
gyümölcsön élő repülőkutyák
egyre gyakrabban lepik
el az ültetvényeket és ez előrevetíti
az emberekkel való
összeütközés árnyékát. Egyes
helyeket úgy lepusztítottak,
hogy a gazdát csapatostól
mérgezték meg a kártevőket.
  Az orvosi gyakorlatban
alkalmazott zsírja miatt a repülőkutyát
Pakisztán egyes
részein vadásszák. Sokkal veszélyeztetettebbek 
azonban a 
szigeteken élő fajok. Az utóbbi
ötven évben az óceán sok
kisebb szigetén gyakorlatilag
teljesen kiirtották a fákat, ezáltal
az ott élő denevérállományok
szinte teljesen kipusztultak.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése