Csimpánz

A csimpánz tanulása során ösztöneire és képességeire

hagyatkozik. Viselkedésének tanulmányozása során megismerhetjük

elődeinek életmódját és viselkedését.

Valamennyi állat közül a csimpánz hasonlít

legjobban az emberre. Ezért azután

egyáltalán nem meglepő, ha olyan ismerős

emberi tulajdonságokkal rendelkezik,

mint a mimika, a problémamegoldó

képesség és a szülői gondviselés.

• Viselkedés

  A csimpánz körülbelül 

25-80 tagot számláló csoportokban 

él, melyeknek hím állat

a vezetője. A csoportok lakókörzete

erdős területeken

18-21 négyzet kilométer, nyílt terepen akár

a 100-200 négyzet kilométert is elérheti. A

különböző csoportok felségterületei

élőhelyükön belül

gyakran átfedik egymást. A

napközben aktív csimpánz az

éjszakát alvással tölti. Ellenségei

elől úgy védi magát,

hogy magas fák ágain készít

hajlékot. Ha a csoport nem

vándorol tovább, ugyanazt a

hajlékot több éjszakán át is

használja. A csimpánz tisztán

tartja vackát, és ügyel arra,

hogy ürüléke hajlékán kívül

pottyanjon le.

• Szaporodás

  Párosodás az év bármelyik 

szakaszában bekövetkezhet,

azonban mindig csak akkor,

ha a csoport valamelyik

nősténye fogamzásképes. Előfordul,

hogy ezen időszakban

- a rivalizálás legkisebb jele

nélkül - több hím is párzik

vele. A nőstényeknek az emberhez

hasonlóan menstruációs 

ciklusaik vannak, és a 

terhesség idején kívül 36 naponként

ivarzanak.

  Életének első öt hónapja

alatt a csimpánzkölyök anyja

szőrébe kapaszkodik, aki őt

így mindenhova magával viszi.

Mintegy hat hónapos korában

próbálkozik meg először

sz önálló járással. Az

egyéves kölyök körülbelül kilenc

kilogrammos, kétéves koráig

azonban még az anyjára

van utalva. A négy év körüli

fiatal csimpánz legtöbb idejét

hasonló korú fajtársaival tölti.

Nyolc-tíz éves koráig tanulja

meg, miként kell viselkednie a 

"majomtársadalom" felnőtt

tagjaként.

• Táplálék és táplálkozás

  A csimpánzok táplálékának

nagyobb részét a legkülönfélébb

gyümölcsök teszik ki.

Kora reggeli étkezésük után

aktivitásuk alábbhagy,"elpiszmogják"

az időt. Ha kedvük

szottyan, szereznek egy-egy

érett bogyót, ízletes levelet, rügyet

vagy virágot. Rendszerint

késő délután köszönt be második

aktívabb étkezési idejük.

  Folyadékszükségletének

nagy részét a csimpánz gyümölcsök

levéből fedezi, olykor

azonban a fák mélyedéseiben

található esővizet is megissza.

  Évek óta tudjuk, hogy a

csimpánz mézet és különféle

rovarokat is fogyaszt, például

termeszeket és hangyákat. A

biológusoknak az a feltételezése,

hogy a csimpánzok húst is

fogyasztanak, meglepetést keltett.

Ma már tudjuk, hogy a 

csimpánzok emlősökre is vadásznak.

Majdnem mindig felnőtt

hím majom pusztítja el a 

táplálékul szolgáló másik állatot.

A gyilkos majom többnyire

addig eszi, amíg jól nem

lakik, s csak utána osztja meg

zsákmányát a csoport többi

tagjával.

• A csimpánz és az ember

  Annak ellenére, hogy a 

majom sok szempontból rokon

vonásokat mutat az emberrel-

az állatkertek és a vadasparkok

látogatói is mindenütt a világon

nagyon kedvelik a csimpánzokat-

a csimpánz számára a legnagyobb

fenyegetést mégis az

ember jelenti. A két faj kezdetben 

a táplálékforrásokért versengett,

így a csimpánzokat hamarosan

elűzték a sűrűn lakott

emberi településekről.

  Afrika néhány vidékén a 

csimpánzok állatkertek és állatkísérletek

számára történő

befogása jövedelmező üzlet.

Az ember viselkedéséhez és

testfelépítéséhez való hasonlóság

miatt a csimpánzokkal

sokféle gyógyszerkísérletet

végeztek. E kísérletek sajnos-

az egyre hevesebb bírálatok

ellenére- mind a mai napig

széles körben folynak.