Vízipocok

A vízi pocok a legnagyobb közép-európai pocok.

Elsősorban folyók, tavak és csatornák partján él,

de előfordul víztől távoli élőhelyeken is.

A vízi pocokra gyakran bukkanhatunk

víztől távoli helyeken: mindenekelőtt erdőben,

réten és gyümölcsösben is. Némelyikük

egész évben szárazon él. A vízi pocoknak

összesen három faja él az egész világon,

Portugáliától Szibériáig, valamint Kanadában

és az Egyesült Államok északnyugati részén.

• Életmód

  A vízi pocoknak behatárolt

körzete van; a hímeké

130 méternél is hosszabb lehet,

a nőstényeké valamivel

kisebb. A hím - különösen a 

szaporodási időszakban - lágyékmirigyei

váladékával jelöli

meg körzetét. A kibocsátott

váladékot a talpára keni,

majd beletapossa a talajba.

  Nagy állománysűrűség

esetén alkalmanként a hímek,

de néha a nőstények között is

sor kerülhet viaskodásra.

  A vízi pockok általában

nem alkotnak nagy kolóniákat.

A mezőn élők azonban

gyakran élnek kis családi csoportokban.

• Élőhely

  A vízi pocok általában

üregekben él, melyeket nagyjából

egyforma vízállású, lassú

folyású folyók és csatornák

vagy tavak, kis vízfolyások

sűrűn benőtt partján váj ki

magának. Találkozhatunk vele

dombos, sőt, hegyvidéken

is. Üregében gömbölyű fészket

alakít ki fűből és egyéb

növényi anyagból. Az is

előfordul, hogy fészkét uszadékfán

építi meg, s akár kellően

sűrű, vízben úszó növényekben

is. Máskor viszont a

dús aljnövényzetben emelvényt

is készít gallyakból és

fűből.

  Kanadában és az Egyesült

Államokban az ott honos

észak-amerikai vízi pocok

patakok és tavak

mentén él; tavasszal a káka

vagy fák között épít magának

odút, és abból ás járat a közeli

vízfelületig. Télen elköltözik

a víz mellől, és a hó alatt

készít magának odút.

  Közép-Európában és elterjedési

területe keleti részén

a vízi pocok életvitele sok

szempontból hasonlít a vakondéhoz.

A pockok egy része

nem él a víz közvetlen közelében,

hanem ligetekben,

réteken és gabonatáblákban.

• Szaporodás

  Az időjárástól függően

a szaporodási időszak márciusban

vagy áprilisban kezdődik,

és egész nyáron át tart, a

tél kezdetéig. A nőstények általában

évente háromszor-ötször

ellenek. Egyes vidéken

az első fészekalja kölykeinek

már a nyár vége felé

lehet két utódjuk.

  A vemhesség 20-22 napig

tart, a nőstények akár tizenegyet

is kölykezhetnek. Három

naposan kinő a kicsik

szőre, kilenc napos korukban

kinyílik a szemük. 14 nap

múltán szőrzetük teljesen kifejlődik.

• Táplálék és táplálkozásmód

  A vízi pocok nappal és éjjel

egyaránt aktív. Tápláléka elsősorban

fűfélékből és a víz

közelében tenyésző lágyszárú

növényekből áll. Szerepelnek

étrendjén ezen kívül hajtások,

rügyek, gumók, gyökerek és

lehullott termések is.

  Az európai kontinensen

néhány bő termésű évet követően

alkalmanként valóságos

vízi pocok- invázió következik.

Ilyenkor turkálásukkal

komoly károkat okozhatnak.

Ezt követően azonban általában

jelentős csökkenés mutatkozik

a populációban. Az

állomány táplálékhiány és a 

fertőző betegségek kórokozóinak

feldúsulása miatt észrevehetően

összeomlik.