Kék Bálna

                                        

A kék bálna - más néven óriás bálna - a legnagyobb élőlény,

amely valaha  is  élt a világon. Annál meglepőbb, hogy az óceán kínálata

eleségek közül a legkisebbel  - planktonnal - táplálkozik.

Még ha mély vizekben vadásznak is, a bálnák,

mint emlősállatok arra kényszerülnek, hogy a 

felszínre jöjjenek levegőt venni. A kilégzendő

levegőt nyomás alatti pára formájában fújják ki 

- ez akár 6 méter magasba is fellövel.

Életmód

 Mint a többi tengeri emlős, a

kék bálna iseredetileg száraz földi emlősöktől

származik. Év milliókkal ezelőtt

valószínűleg a gazdag élelemkínálat

a tengerbe csalogatta, ennek következtében 

testfelépítése fokozatosan

megváltozott.

 Jóllehet a kék bálnák tulajdonképpen

teljesen szabadon mozoghatnának

a tengerben, előfordulásuk csak bizonyos

térségekre korlátozódik.

 Ez abból adódik, hogy csak egészen

kevés hely van a világtengereken

- mindenekelőtt az Északi- és a Déli-

sarkvidéken- ahol elegendő plankton

áll rendelkezésükre a táplálkozáshoz.

 Az e vidéken beálló téli jégképződés

minden évben arra kényszeríti

a kék bálnákat, hogy meleg trópusi

vizekre vándoroljanak, ahol azonban

kellő mennyiségű plankton hiányában

koplalni kényszerülnek.

• Szaporodás

 A kék bálnák szoros kötelékben

úsznak és gyakran látni

őket kettes-négyes csoportokban.

Vadászatkor és szaporodási időben

léteznek nagyobb csoportok is.

 A párzás a meleg trópusi

vizekben történik. Itt születnek az 

utódok is. Mivel csupán vékony 

réteg szigetelő bálna zsírral rendelkeznek,

hidegebb vizekben nem

tudnak életben maradni. Születéskor

mintegy 7 méter hosszúak

 és két-három tonnát nyomnak.

Tengeri emlős lévén a kicsi

bálna szoptatása is a tengerben

történik. Több mint 600 liter tejet

iszik naponta, amíg 7 hónapos

és 15 m hosszú lesz. Erre az időre 

kifejlődnek szilái is, 

így képes saját táplálékot

fogni magának.

• Táplálkozás és vadászat

 Az Antarktisz vidékén a

kék bálnák kizárólag lebegő rákokat

esznek. Amikor egy

bálna gyomrát megvizsgálták,

425 kilogramm krillt találtak

benne. az északi- sarkvidéki vizekben

3 rákfélével találkoznak.

 A jeges vízben több az oxigén és

a széndioxid, mint a meleg vízben. Ezért ott

különösen gazdag az élővilág.

Termetes alkata ellenére a kék bálna 

tud gyorsan úszni, 10-15 csomós
sebességet is elérhet. Táplálékát
azonban legtöbbször merüléskor
fogja. Akár két órát is 
képes mintegy 500 méteres mélységben 
maradni. Felszálláskor 
azonban áttöri magát a plankton felhőkön,
és közben nagyokat ˇˇ kortyolˇˇ
belőlük.
Száját félig bezárja, közben sziláin
át kiszivattyúzza a vizet, és
ily módon szilasertéi között bőséges
mennyiségű tápláló planktont 
fog fel.

• A bálna és az ember

 Hatalmas mérete miatt a 
kék bálna a bálna vadász-ipar virágzása
idején a bálna vadászok egyik
fő zsákmánya volt. Lemészárlása 
után a hatalmas testet hal zsírrá dolgozták
fel az élelmiszer ipar számára,
míg szilákat ˇˇhal csontkéntˇˇ
hasznosították.
 1930/1931-ben a bálna vadászok 30
ezer kék bálnát öltek le. Az állomány 
azóta fokozatosan helyre áll,
bár ma még legfeljebb csak 2000
kék bálna létezik. A kék bálnákat
és más bálnaféléket most befolyásos
szervezetek védik.