Oroszlán

Az állatok királya büszkén és parancsolón uralkodik

falkájában. Míg a vadászatot legtöbbször a nősténynek engedi át,

neki jár a mindenkor a zsákmány ˝oroszlánrésze".

A kifejlett hímoroszlán - Afrika legnagyobb

és legerősebb ragadozója lévén - méltóságteljes

látványt nyújt. A fiatal hímeknek rendszerint

sárgásbarna sörényük van, amely korukény

előrehaladtával egyre sötétül. Az öreg hímeket

 igen sötét sörényükről lehet megismerni.

• Életmód

 A macskafélék családjának 

legtöbb más tagjával ellentétben 

az oroszlánok társas 

állatok. Húsz-harminc állatból

álló csapatokban, falkákban

élnek. Néhány falkában

csupán egyetlen,másokban

akár négy hím is él. Ilyenkor

általában a falkában született 

oroszlán fiakról van szó.

 A hímoroszlánok akár ölre

is mennek életterük védelmében.

Az idegen hímek kemény

és elszánt ellenállásba ütköznek.

A nőstények hasonló eltökéltséggel

védekeznek más

nőstényoroszlánok betolakodása

ellen. Ezek során félelmetes 

és véres harcok bontakozhatnak

ki, amelyek gyakran 

az egyik oroszlán pusztulásával

végződik. A hím 

oroszlánok lusták, és élősdi

módon a csoporttal tartatják el

magukat. A falkában töltött 

egy vagy két szaporodási periódus

után a hím nyugtalanná 

válik, elveszti érdeklődését

a falka iránt, és gyakran

alulmarad egy hím vetélytárssal

folytatott harcban. Ha veszít,

más falkát keres magának.

Ily módon kerüli el a 

beltenyészet kialakulását.

 A két hím közötti harc

győztese átveszi a meghatározó

szerepet a falkában és az

uralkodást a nőstények felett.

• Szaporodás

 A nőstényoroszlán körülbelül

minden második évben

ellik. Szülés előtt megfelelő

helyet keres , amely rejtve

van, biztonságos az esetleges

támadásokkal szemben, szélvédett

és közel van vízlelőhelyhez.

 A kicsinyek vakon és foltos

bundával születnek. Életük

első két hónapjában teljesen

anyjuk tejére vannak utalva.

 Hathetes korukban kezdik

elkísérni anyjukat a vadászatra.

Így jönnek rá a hús ízére, 

és tanulják meg a vadászat

fortélyait. Az oroszlánkölykök 

csak állandó fogaival tudja a 

húst igazán jól felaprítani. E

fogak egyéves korában nőnek

ki. Eddig az időpintig élelem

szempontjából az anyjától

függ.

 Amikor a kölykök kétévesek,

anyjuk ismét vemhes

lesz, és el kell őt hagyniuk. A

fiatal oroszlánoknak azonban

több mint a fele nem éli túl az

első két-három hetet, miután

magukra maradtak.

• Táplálkozás és vadászati szokások

 Az oroszlánok rendszerint

alkonyatkor indulnak vadászni

- nappal pihennek és

alszanak. Látásuk kitűnő és

sötétben is jól látnak. A zsákmány

utáni vadászatot rendszerint

a nőstény oroszlánok

vállalják magukra. Míg a 

hím elenyészően keveset vagy 

egyáltalában nem vesz részt a 

vadászatban, a zsákmány elfogyasztásánál

mindig elsőbbséget 

élvez. A zsákmányt árnyékba

vonszolja és jóllakik

belőle, csak ezután ehetnek a

nőstények és a kölykök.
 A vadászatot jól megszervezik.
A zsákmányt
a földre rántják és fojtó
harapással végeznek vele. A
száraz évszak idején az oroszlánok
gyakran ólálkodnak ivóhelyek
közelében, mert tudják,
hogy zsákmányuk előbb
vagy utóbb odajön inni.
 Ha ritka a zsákmány, az
oroszlánok csaknem mindent
megesznek, még a nem általuk
elejtett dögöt is. Éhségükben
nagyobb zsákmány állatokat is
megtámadnak, például zsiráfot,
bivalyt, sőt akár orrszarvút,
vízilovat vagy elefántborjakat
is. Ha ilyen veszélyes állatra
vadásznak, néhány nőstényoroszlán
eltereli az anyaállat figyelmét,
mialatt a többiek
megtámadják a kicsinyeket.