Grizzly medve

A grizzly medve nevét világos színezetű hát- és vállszőrzetéről kapta, mely

bundájának szürke árnyalatot kölcsönöz. Hatalmas erejű állat.

A híres- hírhedt grizzly medve

csak Alaszkában. Kanadában

és Észak- Amerikában fordul elő.

Az igen elterjedt barna medve egyik alfaja.

Nehezen megközelíthető hegyvidéken, sűrű

erdőségben szinte "remeteként" él.

• Életmód

  Természetes közegében

a grizzly a "király", hiszen

nincs ellensége. Nincs jól körülhatárolt
territóriuma, eltűri
más grizzly jelenlétét, csak
ritkán verekszik más állatokkal.
Ha mégis harcra kerül a sor - a
párzási idényben, vagy ha egy
anyaállatnak védelmeznie kell
bocsait -, akkor rendszerint a
medve marad fölényben.
  A tavaszt és a nyarat a 
grizzly általában táplálékkereséssel,
pihenéssel, alvással
töltik. Ősszel nagyobb mennyiségű
táplálékot fogyasztanak
el, hogy elegendő zsírréteget
halmozzanak fel télire.
A grizzly nem alszik igazi téli
álmot, hideg időjárás esetén
egyfajta félálomba merül,
eközben testhőmérséklete
csak kevéssel csökken. Melegebb
napokon felébred és
táplálék után néz. Néhány
medve természetes menedéket
vesz igénybe téli szállásként,
például sziklahasadékokat,
többnyire azonban maguk
ássák ki ősszel vackukat.
  A grizzlyk többsége akkor
vonul el barlangjába, ha a talajt
már vastag hótakaró fedi.
A melegebb napokat kivéve
egészen a tavasz beköszöntéig
itt maradnak. Elsőként rendszerint
a hímek és azok a nőstények
bújnak elő, amelyeknek
nincsenek bocsaik, az időpont
azonban az időjárástól és a 
medvék egyedi szokásaitól is
függ. Az előbújás után első
gondolatuk rögtön az evés körül
forog.

• Szaporodás

  A grizzly medvék párosodásának

ideje júniusra esik.

A hím úgy "udvarol" a nősténynek,

hogy halk dörmögések

közepette megharapdálja

nyakát és a hátsófelét. A vemhesség

ideje 180-250 nap, tehát

a bocsok télen, a barlangban

jönnek világra.

  A megtermékenyített petesejtek

rendszerint csak az

ősz folyamán ágyazódnak be

az anyaméhbe, így az állat

nyugodtan táplálkozhat és

raktározhat az utódnemzedék

számára.

  A 20 centiméteres kis bocsok

vakon, fogatlanul és

csaknem teljesen csupaszon

jönnek világra, testtömegük

450-700 g. Az első hónapban

anyjuk mellet maradnak

a barlangban, anyatejet szopnak

és a nőstény testének melege

védi őket a hideg ellen.

  Áprilisban vagy májusban

anyjukkal együtt elhagyják a 

barlangot. Az anyaállat nem

az általa szerzett táplálékkal

eteti bocsait, hanem megtanítja

őket egyedül vadászni. Az

állandó éberség ellenére is

sok kis bocs esik más felnőtt

medvék áldozatául. A születésüket

követő első telet még a 

barlangban, anyjukkal együtt 

töltik el.

• Táplálék és vadászat

  Bár a grizzly vérengző

vadállat hírében áll, valójában

éppannyira megelégszik egy

bogyókból, gyümölcsből álló

étkezéssel, mintha húst evett 

volna. Bár a ragadozók rendjébe

sorolják, tulajdonképpen

-akárcsak a többi medveféle

-mindenevő. Az évezredek

során fogai is ehhez a változatos

étrendhez formálódtak.

  A grizzly medve gyümölcsöket,

diót, mogyorót, algákat,

gyökereket és állati eredetű

táplálékot eszik, például rovarokat,

rágcsálókat, halakat

és dögöket. Hasonlóan a többi

medveféléhez, kitűnő szaglószervvel

rendelkezik, és egy

dögöt akár 28 kilométeres távolságból

is kiszimatol.

  A grizzlyk olyan nagytestű

állatokra is vadásznak,

mint például a karibu, ilyenkor

a fiatal, legyengült vagy

sebesült állatokat veszik üldözőbe.

Egy ekkora préda egy

anyaállat és kölyke számára

4-5 napra elegendő táplálékot

biztosít. Két étkezés között a

medve elrejti a húst, hogy fajtársai

és más medvék, valamint

dögevők ne találhassanak 

rá.

  A grizzlyk közeli rokona,

a folyóparton élő kodiak medve,

ügyes halász. A kodiak

medvék különféle halász technikákat

fejlesztettek ki, mindegyik

a maga sajátos módján

dolgozik. Az egyik a parton 

állva mancsával ragadja ki a 

lazacot a szárazra, míg a másik

a mély vízben egy sziklán

ácsorogva várja az arra úszó

halakat. Alkalomadtán a

grizzlyk is fognak lazacot.