Jegesmedve

A félelmetesnek ható jegesmedve a kodiakmedvék és a kamcsatkai medvék

mellet a harmadik legnagyobb szárazföldi ragadozó.

Bundájának színe beleolvad a hóborította környezetbe.

A jegesmedvék testfelépítése tökéletesen

illeszkedik a jeges tundrán való élethez.

Roppant erős állatok, sőt gyorsak is - enyhén

ívelt lábukkal, öles lépteikkel hatalmas távolságokat

képesek megtenni. Sajátos járásuk és talpszőrzetük

segítségével biztonságosan mozognak.

• Életmód

  Az Északi-sark környékén
mindenütt élnek jegesmedvék, de a 
legtöbb időt mégis a sarkvidéki
zajló jégtömeg déli peremén töltik.
Úgy tűnik, kedvelt életterük ott
van, ahol a zajló jég, a nyílt víz és
a partsáv találkozik.
  A jegesmedve, mint a
magányosan élő állatok, gyakorlatilag
egész évben aktív és a teljes
napot a táplálék felkutatásával
tölti.
  A jegesmedvék ezenkívül
kitűnő úszók - vagy a kutyákhoz
hasonlóan fejjel előre ugranak be a 
vízbe, vagy háttal csúsznak bele.
Úszás közben elérheti a mintegy
tíz kilométeres sebességet is - a
"kutyaúszáshoz" csak a mellső
lábaikat használják, hátsó lábaikat
húzzák maguk után.
  Nyitott szemmel és zárt orrlyukkal
merülnek a víz felszíne
alá, ahol akár két percig is kibírják
levegővétel nélkül.

• Szaporodás

  A jegesmedvék tavasszal

párzanak, legaktívabb időszakuk

az április. Ebben az időben a

hímek igen nagy távolságot tesznek

meg, kölyök nélküli nőstény

után kutatva. A nőstények, miután

elváltak az utolsó alomtól, általában

három évenként ellenek.

  Október-november táján a

medvék a hóba vagy a tundra talajába

vájják barlangjukat, amelynek

nyílása általában egy déli fekvésű

rézsűn van, ahol az északi szél

nagy mennyiségű havat tornyoz

föl. Bár többnyire minden medve

ás magának barlangot, inkább csak

a vemhes nőstények töltenek el

benne hosszabb időt.

  A kölykök november-december

körül jönnek világra - születésükkor

akkorák, mint egy patkány,

tömegük 450-900 gramm, meztelenek,

süketek és vakok.

• Táplálék és vadászat

  A jegesmedve fő tápláléka

a fóka, jóllehet általában csak a

fókazsírt, a bőrt és a belsőségeket

eszi meg, a húst nem. A léknél áll

lépésben vagy lopakodva közelíti 

meg áldozatát, amikor a fókacsapat

a jégen napozik, s mancsával

végzetes csapást mér a fóka

vékony koponyájára.

  A nyár vége felé és az ősz

kezdetén a jegesmedvék bálna- és

atlanti rozmár tetemek után kutatnak

a partvidéken. Alkalomadtán

tíz-húsz jegesmedvéből álló csoportot

lehet megfigyelni, amint a 

tetemekből lakmároznak. Ebben az

évszakban a vadászatra nagyobb

kiterjedésű szárazföld áll rendelkezésre,

így a jegesmedvék táplálkozása

is valamivel változatosabb - 

ilyenkor szárazföldi emlősöket is

esznek.