Kaliforniai oroszlánfóka

Az oroszlánfóka a tengeri ragadozók között az egyik

legelegánsabb élőlény. Elképesztően gyorsan és igen kecsesen fordul,

csavarodik a víz alatt, mintha csak repülne benne.

A kaliforniai oroszlánfóka kolóniákban és,

éjjel-nappal aktív állat. A tengerből

táplálkozik, de időnként kijön a szárazföldre is,

hogy kipihenje magát. Az oroszlánfóka

eleven állat, szárazon és vízben egyaránt

fürgébb rokonánál, a borjúfókánál.

• Életmód

  Az oroszlánfóka társas

lény. Kolóniákban él melyekben

gyakran százával, sőt ezrével

tolonganak az állatok.

Különösképpen igaz ez párzási

idényre, mikor óriási csapatokban

érkeznek hagyományos

borjadzóhelyükre.

  Az oroszlánfóka felváltva

pihen a szárazföldön és vadászik

a vízben. Nehéz, hengerszerű

teste ellenére fürgén

mozog a szárazon is. Mozgás

közben megemeli testét, és

mellső, illetve hátsó uszonyaira

támaszkodik.

  Vízbe merüléskor fejjel

előre bukik le. Gyakran egyszerre

20-30 állat csusszan a

vízbe. A víz alatt elzárja orr-

és fülnyílásait. Hosszú percekig

képes lenn maradni, mielőtt

újra felbukkanna levegőt

szippantani.

• Szaporodás

  Kaliforniában az oroszlánfókák

párzási idénye májustól

augusztusig tart. A párzó-

illetve borjadzóhelyek a

fövenyen, illetve kisebb part menti

szigeteken találhatók.

  Röviddel a borjak világra jötte

után a bikák megküzdenek

egymással revírjükért.

Fenyegető pózokkal tartják

távol a hímnemű betolakodókat,

igazi harcra azonban csak

ritkán kerül sor. Valamennyi

felnőtt hím tehenekből és borjakból

álló háremet gyűjt maga

köré. Bokros teendői közepette

a bikának nem marad

ideje evésre, vaskos zsírrétegéből 

él.

• Táplálék és vadászat

  A kaliforniai oroszlánfókának

hatalmas étvágya

van. Egy átlagos fejlettségű

állat testtömegének 14%-át

veszi fel naponta táplálék formájában,

csak így tudja fenntartani

kondícióját és ellensúlyozni

a hideg vízben elszenvedett

hőveszteséget.

  Az oroszlánfóka vadásztechnikája

abban áll, hogy

prédáját hosszasan üldözi,

vagy lemerül a tengerfenékre,

és pofájával a sziklahasadékokban

kutat eleség után. A

polip éppúgy része táplálékának,

mint más tintahalak, halfajok

és rákok.

  Az oroszlánfóka kitűnően

lát a víz alatt, vadászat közben

elsősorban látószervére hagyatkozik.

Feltételezik, hogy

jól fejlett, pamacsszerű tapogatóbajsza

szintén a préda

felkutatását szolgálja.

• A fóka és az ember

  A 19. században Kalifornia

partjai mentén hihetetlen

számú oroszlánfókát öltek

le, hogy olajat nyerjenek testükből.

Az állatok zsírját feldarabolták

és kifőzték, így készült

az olaj. Egy hordónyi

olajhoz három állatnak kellett

elpusztulnia. Később a bőrét is

felhasználták enyv készítésére.

  Napjainkban a kaliforniai

oroszlánfókák intelligenciájukról,

és fogságban tanúsított

játékos viselkedésükről

híresek. Állatkertekben, cirkuszokban

és tengeri akváriumokban

legtöbbször ezzel a fajjal találkozhatunk.

Az oroszlánfókák

ilyenkor szinte kérkednek "tudományukkal",

emiatt nagyon

kedvelt állatok.