Vörös óriáskenguru

A vörös óriáskenguru csak Ausztráliában él;

a sok erszényes állat közül a legnagyobb. Testmérete ellenére

nem táplálkozik mással, csak fűvel és cserjékkel.

A vörös óriáskenguru hím állva olyan magas,

mint az ember. Ez az egyetlen kengurufaj,

amelynek vöröses színű a bundája.

A nőstények és a kölykök bundája kékesszürke.

Az ugró kengurunak

csak kevés természetes ellensége van.

• Élettér

  A kenguruk más világrészeken 

élő szarvasok vagy

antilopok ausztráliai "megfelelői".

Füvet legelnek, és a földrész száraz,

belső területein élnek. Nagy

területen elterjedtek és 100 vagy

annál is több állatból álló csoportokban

élnek, amelyeket általában

csak "mobs" néven emlegetnek.

  Minden csoporthoz legalább

egy felnőtt hím tartozik; ha több

van a csoportban, ezek néha a

hátsó lábukra támaszkodva harcolnak

a hatalomért. A vörös kenguru

túlnyomóan éjszaka aktív,

napközben legszívesebben a fák

és bokrok árnyékában pihen. Még

az is előfordul, hogy az árnyékos

altalajon lapos üreget ás magának

és belefekszik, hogy elbújjon a

tikkasztó hőség elől.

  A kenguru jól alkalmazkodott

a száraz területeken való élethez.

Azáltal, hogy a nap legforróbb

szakában gyakorlatilag nem mozog,

testét hűvösen tartja, ráadásul

"liheg", hogy megszabaduljon a

fölösleges hőtől. A szőrtelen mellső

lábakon a vénák közvetlenül a

bőr alatt helyezkednek el. Nagy

melegben a kenguru a mellső

lábait nyalogatja, hogy hűsítse

testét.

  A hátsó lábának erős inai

segítségével a kenguru könnyűszerrel

el tud rugaszkodni a talajtól,

nagyokat ugrik a síkság

gyepén.

• Szapordás

  A vörös kenguruk falkájának

uralkodó hímje minden 

nősténnyel párzik. A kenguru nőstények

gyakorlatilag egész

évben szünet nélkül készen állnak

a szaporodásra.

  A vemhesség nagyon rövidegyetlen

kölyök jön világra,

embrió formában; a bébi tömege

egy grammnál is kevesebb.

Mellső lábai ugyanakkor már elég

erősek ahhoz, hogy anyja bundájában

felmásszék annak erszényébe.

A kölykök szülése után

két nap elteltével a nőstény máris

újra vemhes lehet. Ha kedvezőek

a körülmények, két év alatt háromszor

nevelhet föl utódot.

 A nőstény kölykeit eltérő

fajtájú tejjel táplálja. Annak a

kölyöknek, amelyek már elhagyta

az erszényt, több energiára van

szüksége, így olyan emlőből

szopik, amely zsírban gazdag

tejet ad.

• Tápálék és táplálkozás

  A vörös óriáskenguru
fűvel és apró cserjék leveleivel
táplálkozik. Közeli rokonával, a 
szürke óriáskenguruval szemben,
amely a növényeket gyökerükig
lerágja, inkább a füvet kedveli.
  Mivel a vörös óriáskenguru
Ausztrália legszárazabb belső
területein él, általában a - természetes
vagy mesterséges - 
vízlelő helyek közelében található
meg, ahol dúsabb a növényzet.
Ugyanakkor meglehetősen nagy
távolságokat tesz meg területén
belül.

• A kenguru és az ember

  Míg az emberek és a kenguruk

egymás mellett éltek, a kengurukat

húsuk és bőrük miatt

vadászták, eleinte a bennszülöttek,

később

pedig a telepesek. Manapság az

állattenyésztőknek vannak útban,

hiszen a legelésző birkák és

marhák elől legelik az egyébként

is kevés füvet.

  Ahol az ember kutakat ásott

legelő állatai számára, ott a kenguruk

is isznak a vízből, jóllehet ha

muszáj, igen hosszú ideig is kibírják

víz nélkül. Mivel jó ugrók, a

kerítések sem állítják meg őket.

Manapság a vörös óriáskengurut 

kártékony állatként tartják számon

és vadásszák.