Óriáspanda

A fekete-fehér szőrű, jellegzetes szemfoltokat viselő óriáspanda

vagy bambuszmedve a vadvilág legfélénkebb és legritkább

fajai közé tartozik, ám a világ egyik legismertebb emlősállata.

Első pillantásra a panda nagy

medvéinkhez hasonlít, valójában a kis termetű

mosómedvével rokon. Bár ősei ragadozó

életmódot folytattak, a visszavonult,

békés életet élő panda vegetáriánus,

szinte kizárólag bambuszon él.

• Életmód

  A panda magányos állat.

A nap kétharmad részét

táplálékkereséssel tölti, a 

fennmaradó időben pihen.

Kitűnő mászótechnikáját

csak akkor veti be, ha ragadozók

veszélyeztetik, mint például

a barnamedve, a leopárd

vagy a vadkutyák. Ilyenkor a 

legközelebbi fához rohan, és

a veszély elmúltáig megbújik

rajta.

  A pandáknak nincs rendszeresített

pihenőhelyük, ott

heverednek le, ahol éppen

tartózkodnak. A bambuszerdő

szinte áthatolhatatlan, de az

aljnövényzetben alagutak húzódnak,

ezekben a panda

gyorsan és halkan mozog.

  Hideg, nedves éghajlati

viszonyok között él, de megvédi

őt vastag, víztaszító bundája.

• Szaporodás

  Csak a párzási idényben,

akkor is csak rövid időre

találkoznak egymással a magányos

pandák. A párzást követően

öt hónappal egy bambuszból

készült fészekben jön

világra egyetlen bocsuk. Csak

nagyon ritkán fordul elő, hogy

a pandának ikrei születnek, de

ha mégis, egyikük többnyire 

elpusztul.

  Mint az más nagy medvék

esetében is megfigyelhető, az

újszülött igen apró: mintegy 

15 cm hosszú és 100 g- ot

nyom. Szinte teljesen csupasz

és vak, egészen gyámoltalan.

Nagyjából 18 hónapig marad

anyja mellett.

• Táplálék

  Bár a pandát a ragadozók

közé sorolják, tápláléka

szinte kizárólag különböző

bambuszfajok száraiból, leveleiből

és fiatal rügyeiből áll. A

hússal ellentétben a bambusznak

igen kicsi a tápértéke,

ezért a pandának átlagosan napi

10-20 kilogrammra van belőle

szüksége.

  Az évszaktól függően étrendjét

más növényekkel és

tojással is kiegészíti.

  Mivel tápláléka megtalálásához

nincs szüksége a szemére,

látószerve gyengén fejlett.

• A panda és az ember

  Korábban az ember

volt a panda legfőbb ellensége.

Napjainkban azonban

más tényezők veszélyeztetik:

egyrészt a környezet egyre

nagyobb szeletét művelő ember,

másrészt természetes folyamatok

is veszélybe sodorják,

mint például a bambuszerdők

pusztulása.

A panda képtelen az érintetlen

területekre vándorolni, ha

közte és az erdő között emberi

települések, megművelt

földek húzódnak.

  A kínaiak ma már minden

pandavédő programot támogatnak.

A panda vadászatát

szigorúan büntetik.

  A pandaállomány gyarapítása

érdekében 500-600 állatnak

is otthont adó rezervátumok

létesültek, ahol kutatók

tanulmányozzák a pandák

szokásait, és megmentésük

érdekében átfogó programot

készítenek.

  Az állatkertek is igyekeznek

olyan programokat kidolgozni,

amelyek segítségével

elérhetik, hogy a pandák

fogságban szaporodjanak. A

végső cél, hogy " vissza vadított"

állatokkal gazdagítsák a

vadon élő pandaállományt az

erre alkalmas érintetlen területeken.